Mese a Jó Államról és a jogállamról

Blog

A hatalom döntött. Fel kell építeni a Jó Államot. A hatalom intézkedett és a Parlament elkezdte lerakni az alapokat. Már kormánybiztosa is van a feladatnak.

A Jó Állam kialakítása érdekében született meg 2011. november 21-én a megyei önkormányzati intézmények ingyenes államosításáról rendelkező törvény. Bár ez a törvény ellentétes a „nyuszi tojta” Alaptörvénnyel, mivel az tiltja a tulajdon ingyenes kisajátítását: „Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben meghatározott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet [XIV. cikk], a köztársasági elnök ebben az esetben mégis bátran gyakorolhatta az aláíráshoz való jogát.

Nem csak azért, mert feltehetően szakértői emlékeztették arra, hogy az Alaptörvény csak 2012. január 1-jétől hatályos, hanem főleg azért, mert a Parlament 2011. november 14-én, következő napi hatályba léptetéssel kicserélte a „sztálinista 1949-es” Alkotmánynak azt az idejét múlt rendelkezését, amely szerint az „állam tiszteletben tartja az önkormányzatok tulajdonát”. Helyébe a kor [vagy kór, lehet választani] szellemének megfelelően a következő mondatot tette: „Helyi önkormányzati tulajdonnak az állam vagy helyi önkormányzat részére történő ingyenes átadásáról törvény rendelkezhet.”

 

A Jó Állam azonban nemcsak a leírásakor, hanem az értelmezésekor is gondot okozhat, mivel így, tulajdon névként - például a megyei intézmények államosítását elrendelő - törvényben leírva úgy tűnik, mintha hazánk nevét jelentené.  Csakhogy az Alaptörvény még nem hatályos A) cikke szerint „HAZÁNK neve Magyarország”. Az összhang kedvéért kellene e szöveget megváltoztatni „HAZÁNK neve Magyarország, a Jó Állam” szövegre. Igaz a „HAZÁNK neve Jó Állam” szöveg önmagában is megállná a helyét. A lényeg, hogy a bíróságok a Jó Állam nevében hirdethessék ki, az ily módon megkérdőjelezhetetlenné váló ítéleteiket.

Az építkezés folyik tovább. A képviselők asztalára került 2011. november 28-án az a törvényjavaslat, amely nagyot lendít a Jó Állam programon. Az első ízben T/5066. számon, majd másodszor T/5070. számon benyújtott törvényjavaslat Esztergom Város Önkormányzata egyes intézményeinek ingyenes államosításáról szól. Ez a javaslat is példamutató, hiszen utat mutat a jövőnek, miképpen kell a vitás, alapvetően politikai kérdéseket [gyorsan és konfliktusok nélkül] rendezni, s utat mutat arra is, miképpen [ne] tartsa tiszteletben egy település választóinak az akaratát a parlamenti többség, ha korlátlan felhatalmazáshoz jut. Egy törvény benyújtásánál lényeges körülmény az a tény, hogy nem a kormány, hanem négy képviselő a beterjesztő. Különösen akkor, ha a javaslat egyik aláírója mellesleg az igazságügyi miniszteri feladatok ellátásáért is felel, ezért tudnia kellene, hogy a törvényjavaslatok elkészítési rendjének fontos része az érdekeltekkel történő egyeztetés. Ezt lehet kijátszani akkor, amikor a javaslatot nem a kormány, hanem egy vagy több képviselő nyújtja be. Feltehetően ezt a javaslatot sem egyeztették a település polgármesterével, a település választóival.

A Jó Állam nagyon hasonlít a kis gömböchöz”, lenyeli azt, ami az útjába esik. Az épülő Jó Állam már lenyelte a szabad sajtót, az egyházakat, az Alkotmánybíróságot, a bíróságokat, az ügyészséget. Most készül lenyelni a helyi önkormányzatokat és intézményeiket, a köz- és felsőoktatást. Ahogy dagad a Jó Állam, úgy fogy a jogállam.

Mi a mese vége? Íme: „Gurult tovább, a kis gömböc, s az út szélén bekapott egy kondásfiút, aki éppen javában ette a paprikás szalonnát. No, hanem a kondásfiúval megjárta. Egy jó hegyes, fanyelű bicska volt a kondásfiúnál, s amikor éppen bekapta, a kés megakadott a szájában, végighasította. Egymás után ömlöttek ki a katonák, a kapás emberek, a szegény ember s a felesége meg a három leánya. Aztán futott mindenki, amerre látott. Ott hagyták az árok szélén a kirepedt kis gömböcöt. Ha a kis gömböc ki nem repedt volna, az én mesém is tovább tartott volna.”

A Jó Állam kis gömböcnek pedig akkor lesz vége, amikor a választók akaratából a jogállam jó államként felépül.

Read more http://szabademberek.nolblog.hu/archives/2011/12/12/Mese_a_Jo_Allamrol_es_a_jogallamrol/

 

Mi a liberalizmus?
Hírlevél
Hirdetés
Hirdetés
SZEMA a Facebookon

Ajánlott Facebook oldalak:
SZEMA
Szavazás

Új adók jönnek- tovább növekednek a lakosság terhei. Ön szerint ez minek "köszönhető"?

PayPal támogatás

Pénznem:
Összeg:

Köszönjük támogatását!


További támogatási lehetőség »


Támogatók
  • B. Gáspár Judit, pszichoanalitikus
  • Bán Zsófia, író
  • Bálint Péter,közgazdász- Marketing hallgató
  • Bánóczi Zoltán, egyetemi hallgató
  • Bárány Tibor, filozófus, kritikus
  • Berki Ottília, alkalmazott
  • Békés Bence, civil aktivista
  • Bikácsy Gergely, kritikus, esszéíró
  • Bodák Zsolt, informatikus
  • Bódis Kriszta, író, dokumentumfilmes
  • Borbély Pálné, nyugdíjas
  • Borlai Kinga, nyugdíjas hangmérnök
  • Breitner Dávid, ember, zsidó, magyar
  • B.Kiss Tamás, közgazda, újságíró, költő
  • Cserny András, joghallgató
  • Csermák Éva, hegedűművész
  • Csomor Béla, informatikus
  • Csonkáné Lakatos Erzsébet, mentálhigiénés munkatárs
  • Csordás Gábor, író, könyvkiadó
  • Csordás Istvánné, nyugdíjas
  • Dalos György, író
  • Dargayné Panyik Márta, tanár
  • Dékei Ági, építész
  • Dés Mihály, irodalmár
  • Dobos József, nyugdíjas, vállalkozó
  • Donáth Ferenc, orvos
  • Emődy Zsolt, filozófus, rendszertervező
  • Dr. Éliás Gyula, gyermekorvos
  • Fabó Kinga, költő, nyelvész, esszéista
  • Faludi Viktória, pszichológus
  • Farkas Tamás, építőmérnök
  • Farkasné Búzás Tünde, gyógypedagógus-logopédus
  • Ferenczi Gábor, filmrendező
  • Ferenczi Gábor, közgazda
  • Finta László, Nyitott Műhely
  • Fodor Ferenc, pr-szakember
  • Forgách András, író
  • Forrai Gábor, filozófus
  • Földes Györgyi, irodalomtörténész
  • Für-Láng Sebi, tanuló
  • Fürjesné Molnár Erzsébet, szociális munkás
  • Fürst Judit dr., adószakértő, és környezetvédelmi szakjogász
  • Gabos Gáborné, nyugdíjas zenetanár
  • Gerényi Katalin, aktivista, ember, meleg
  • Gervai András, kritikus
  • Goldner Ibolya, okl. vegyészmérnök
  • G.Tari Ágnes, tanár
  • Guti Kornél, készségfejlesztő
  • György Péter, esztéta
  • Dr. Győri Ágnes, klinikai szakpszichológus
  • Győri Gábor, tanár
  • Gyurkovits Zsuzsanna, pszichológus
  • Hartl Ilona, könyvtáros
  • Hámori Éva, fazekas
  • Hegedűs Róbert, tanító
  • Hoffmann Andrea, tanár
  • Horváth Károly, gépészmérnök
  • Horváth M. Judit, fotográfus
  • Imrei Júlia, citogenetikai szakasszisztens
  • Jourdan, Beatrix, grafikus, fotográfus
  • Juhászné Kovács Ágnes, nyugdíjas tanár
  • K. Kabai Lóránt, költő, szerkesztő
  • Kalina Yvette, tanár
  • Kálmán C. György, irodalomtörténész
  • Kárpáti Annamária, alkalmazott
  • Kárpáti Péter, író, dramaturg
  • Kepes János, műfordító
  • Kepes Judit, fotográfus
  • Kerényi Sándor, ny. oboaművész, főiskolai docens
  • Kinszki Judit, nyugdíjas tanár
  • Kocsán Éva, belsőépítész, grafikus
  • Kőházyné Nagy Ilona, nyugdíjas
  • Dr. Kristóf Andrea, pszichiáter
  • Krokovay Attila, építőmérnök
  • Lamm Gábor, biológus
  • Lángh Júlia, író
  • László Judit, külgazdász
  • Lovas Nagy Anna, kézművész, író
  • Ludassy Mária, filozófiatörténész
  • Lukács András, pénzügy
  • Major Márton, művelődésszervező
  • Marsovszky Magdolna, antiszemitizmus-, anticiganizmuskutató
  • Marton Gabriella, tanító
  • Márton Eszter, színész
  • Máté András, filozófus
  • Merker Dávid, önkormányzati képviselő (Budapest XIII. kerület)
  • Mezei Bálint, tanuló
  • Mészáros Zsófi, gyógypedagógus, galerista
  • Mészöly Krisztina,építész
  • Mindum Károly, mérnök, környezetvédelmi szakértő
  • Molnár-Lamos Krisztina, kultúratörténész, ápolónő, családanya
  • N. Kovács Tímea, kulturális antropológus
  • Dr. Naetar-Bakcsi Ildikó, szupervízor
  • Dr. Nagy Tibor, pszichoterapeuta
  • Nemes László, raktáros
  • Oláh-István László, író, újságíró
  • Orbán Júlia, mérnök-közgazdász
  • Orosz Attila, nyugdíjas
  • Orosz Krisztina, alkalmazott
  • Panda Ágnes Tünde, információrendszer szervező, szociológus
  • Papp Anikó, nyugdíjas piackutató
  • Pertl Gábor, tanár
  • Pető Balázs, egyéni vállalkozó
  • Pető Tamás, egyetemista
  • Pomázi Petra, középiskolai tanár
  • Ranschburg Jenő, pszichológus
  • Rátkay Kata, jogász
  • Rév Ambrus, biológus
  • Rév András, közgazda
  • S. Novotny Júlia, tanár
  • Salánki Sándor, közgazdász
  • Sára Andrea, építész
  • Schein Gábor, író
  • Semjén András, közgazdász
  • Sélley Titanilla, közgazdász
  • Sinka Károlyné, nyugdíjas
  • Sinka Zsófia, tanár
  • Somogyi Zoltán, zenész
  • Stalter György, fotográfus
  • Steiner Kristóf, újságíró-szerkesztő
  • Surányi András, filmrendező, tanár
  • Szabó Andrea, drámapedagógus
  • Szabó Brigitta, tanuló
  • Szabó Kálmán, IT & Economy Manager
  • Szabó-M. László, képzőművész
  • Szabó Pálma, diák
  • Szabó Péterné, osztályvezető
  • Szécsényi Endre, eszmetörténész
  • Székelyhidi Judith, pszichológus
  • Szekeres László, nyugdíjas mérnök
  • Szeles Edit, alkalmazott
  • Széll György, idegenforgalom
  • Szilágyi Judit, klinikai szakpszichológus, család-és párkonzulens
  • Szlabony Csaba, kereskedő
  • Szomor Éva, gyógypedagógus
  • Szontagh Miklós, mérnök-közgazdász
  • Takáts Andrea, színésznő
  • Tarján Péter, színművész
  • Tordai Péter, kreatívigazgató, kommunikációs szakember
  • Tódor Edit, pszichopedagógus
  • Tóth Attila, informatikus
  • Tóth Istvánné, könyvkereskedő
  • Tóth János, nyugdíjas közgazda, adószakértő
  • Tóth Péter, némettanár
  • Varga Péter, alkalmazott
  • Vaskuti Pál, pszichológus
  • Vári Erzsébet, műfordító, irodalmár
  • Vladár Zsolt, joghallgató
  • Vojnich Erzsébet, festőművész
  • Wagner Tamás, díszlettervező
  • Wessely Anna, művészettörténész, szociológus
  • Dr. Záhonyi Csilla, orvos
  • Zoltán Mária Flóra, festő
  • Zsibrita Ildikó, kommunikációs tanácsadó