A magyarországi cigányság társadalmi integrációjáért és befogadásáért – a SZEMA- Liberális Párt legfontosabb javaslatai

Javaslataink öt, egymással szorosan összefüggő területre terjednek ki, s egyrészt rövid távú célokat, gyors, azonnal megvalósítandó intézkedéseket tartalmaznak, másrészt a magyarországi roma társadalom felemelkedéséhez szükséges hosszú távú stratégiai megfontolásokat foglalják magukba.

1. Életkörülmények javítása

Folytatni, gyorsítani és hatékonyabbá kell tenni a cigánytelepek felszámolását. A cigánytelepek felszámolásának elsődleges célja az ott élő népesség szegregált helyzetének megszüntetése, normális élet- és lakáskörülmények biztosítása, az, hogy közelebb kerüljenek a munkaalkalmakhoz. A cigánytelepek felszámolását össze kell kötni szociális bérlakások építésével, amelyeket olyan helyeken kell felépíteni, ahol reális esély van a beköltözők foglalkoztatottá válására és a lakásépítési programot össze kell kapcsolni egy országos hatókörű bérlőtámogatási rendszerrel. Mindemellett átfogó – egészségügyi, családvédelmi, oktatási − terveket kell kidolgozni a cigánytelepeken élő népesség tényleges társadalmi integrációjára.

Az Európai Unióból érkezett források alig érik el a hazai cigányságot. A pályázati rendszerben behozhatatlan hátrányban vannak a halmozottan hátrányos helyzetű térségek, amelyek soha nem fogják tudni felvenni a versenyt a jobb gazdasági, társadalmi helyzetben lévő vidékekkel. A mindenkori kormánynak fontos feladata, hogy segítse a hátrányos helyzetű térségeket az EU-s forrásokhoz való hozzájutásban.

2. Munka(helyteremtés)

A munkaerőpiacra való visszakerülésnek számos előfeltétele van. A tartósan munkanélküli, szakképzetlen embereket sokoldalúan fel kell készíteni a munkaerőpiacra történő visszatérésre. Ehhez oktatási, képzési programokra, más európai országokban bevált és eredményes fel- és előkészítő tréningekre van szükség. Ugyanakkor az államnak is jelentős, és majd csak hosszabb távon megtérülő erőfeszítéseket kell tennie: oktatási, szakképzési, szegregáció- és diszkriminációellenes programokra, település- és közlekedésfejlesztésre épülő, egy-egy vidék gazdasági, társadalmi és kulturális sajátosságait, adottságait szem előtt tartó komplex csomagokra van szükség. Az államnak olyan programokat kell indítania, amelyek valódi munkát kínálnak valódi bérért, ami a szegény roma családok számára is megteremti a tisztes élet feltételeit, az emberi méltóságot.

A mélyszegénységben élő roma népesség foglakoztatására új, tényleges lehetőségeket nyújtó alternatívákat kell kidolgozni:

• Az eddigieknél hatékonyabban kell támogatni a roma vállalkozásokat: szakmai segítségnyújtással, megfizethető, reális kondíciójú hitelekkel, folyamatos tanácsadással.
• A Munkaerőpiaci Alapot aktív mobilitási program forrásává kell tenni, s a Start program kiterjesztésén keresztül támogatni kell azokat, akik a munkához jutás érdekében hajlandók a mobilitásra.
• Az állami és önkormányzati nagyberuházások esetében (150 millió forintot meghaladó érték) a kivitelező cégeknek legalább a beruházási érték 10%-ának erejéig legyen kötelező munkanélküliek, romák alkalmazása.
• Szükségesnek látjuk, hogy az önkormányzati cégek is biztosítsanak munkát a helyi munkanélkülieknek, és erre a cégeket törvény kötelezze.
• Következetesen be kell vonni a romákat a helyi szociális ellátásba, a családgondozásba, a gyermekvédelembe, a bölcsődei, óvodai, iskolai nevelőmunkába, az idősek szociális gondozásába, az egészségügyi ellátásba.

3. Oktatás: integráció

Ma lényegében minden második roma származású tanuló szegregált, gyakran értelmi fogyatékosok képzésére kialakított iskolába vagy osztályba jár. Ebben az évtizedek óta nem javuló helyzetben olyan komplex programokra van szükség, amelyek egyidejűleg, egységesen kezelik a települési, lakóhelyi, munkaerőpiaci és oktatási hátrányokat, miközben nem feledkeznek meg a családok, a szülők és a gyerekek problémáiról sem. Ezeknek a programoknak a védőnői hálózat megerősítésével, a romák részvételével működő családtámogatási programokkal, bölcsődei és óvodai férőhelyek biztosításával kell kezdődniük. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű településeken célzott, közvetlen állami támogatással és beruházással kell bölcsődei és óvodai férőhelyeket, és azokhoz szükséges munkahelyeket teremteni. Jogállamban megengedhetetlen a hátrányos helyzetű kis falvakban élő, ott felnövő gyerekek diszkriminációja. A SZEMA leszögezi, hogy az integrált iskolai oktatásnak nincs alternatívája.

Abból kiindulva, hogy az oktatás a szegénységből való kitörés egyetlen tényleges lehetősége, a SZEMA a következő javaslatokat teszi:

• A hátrányos helyzetű, szegény családokat óvodáztatási támogatással kell segíteni abban, hogy gyermekeiket már hároméves koruktól óvodába járassák.
• A tankötelezettség kezdetét a jelenlegi ötéves korról négyéves korra kell leszállítani, azért, hogy a gyerekek minél korábban életkoruknak megfelelő gyerekközösségbe kerüljenek.
• A bölcsődékben, óvodákban és iskolákban tudatosan kell alkalmazni roma származású gondozókat, dadusokat, óvónőket, pedagógusokat.
• Újra kell gondolni az iskola, az önkormányzat, a közösség és a családok közötti együttműködés mai formáit.
• A családi pótlék folyósítása az iskolába járáshoz van kötve. Az iskolába nem járó gyerek ügyét a családsegítő szolgálatok és az oktatási hivatalok segítségével minden alkalommal ki kell vizsgálni. Az iskolába nem járó gyerekkel kapcsolatos felelősség megoszlik a család és a pedagógusok közt. A szülők egyoldalú felelősségre vonása, kriminalizálása tarthatatlan.
• Tovább kell fejleszteni a tanoda programot olyan közösségi házak irányába, ahol a gyerekek az iskolai oktatást kiegészítő ismeretekre tehetnek szert, megismerkedhetnek a digitális kultúrával, ahová a szülők és nagyszülők is eljárhatnak tanulni, megismertetni a gyerekekkel saját kultúrájukat.
• Az államnak hatékony módon támogatnia kell az integratív oktatás minden formáját, minden azzal kapcsolatos kísérletet, miközben határozottan el kell utasítania az iskolai, oktatási szegregáció minden formáját.
• Létre kell hozni olyan programokat, oktatási formákat, amelyek a roma fiatalok számára is elérhetővé teszik a 21. század kívánalmainak megfelelő szakképzési rendszerben való részvételt.
• Az elkövetkező években, évtizedben nagymértékben növelni kell a felsőfokú végzettséggel rendelkező romák számarányát. Különösen fontos a roma pedagógusok számának, és a közoktatásba való bevonásának jelentős mérvű növelése.

4. Szociális gondoskodás

A SZEMA társadalom-felfogásának és politikájának alapvető eleme a társadalom peremére szorultak, a gyengék, a rászorultak, a szegények segítése. Olyan szociálpolitika kialakítása, amely nem csupán a semmire sem elegendő segélyek osztogatásából áll, hanem átfogó, a szegények, a leszakadt rétegek, csoportok, a kirekesztettek, a megbélyegzett etnikai csoportok társadalmi integrációját célzó szociális védőháló kifeszítését célozza. Ennek a védőhálónak ki kell terjednie a család- és gyermekvédelemre, az egészségügyi szolgáltatások biztosítására, az oktatáshoz való hozzáférésre, az infrastruktúra hiányából eredő hátrányok mérséklésére, az előítéletekkel, a diszkriminációval, a rasszizmussal szembeni védelemre.

A SZEMA szociálpolitikai javaslatai a mélyszegénységben élő roma (és nem roma) népesség számára igyekeznek átfogó szociális védőhálót létrehozni. Ezért javasoljuk:

• A szociális minimum bevezetését, amely intézkedés elsődleges célja a gyermekszegénység tovább terjedésének a megakadályozása. A szociális minimumnak nemcsak a mélyszegénységben élőkre, hanem a dolgozó szegény családokra is ki kell terjednie.
• A többgyermekes és egyszülős családok további elszegényedésének megfékezésére a családi pótlék emelését.
• Az Országgyűlésnek törvényi szinten is szabályozni kell, hogy az adósságkezelési szolgáltatás a 40 000 fő alatti településeken is bevezetésre kerüljön. Ennek segítségével megelőzhető, hogy a kistelepüléseken élő szegény sorsú családok közműtartozásaik miatt börtönbe kerüljenek.
• Az áramszolgáltatás biztosítása érdekében európai mintára javasoljuk a kártyás mérőóra felszerelését.
• Javasoljuk, hogy a dunántúli erdőgazdaságok példáját követve a rászoruló családok a kitermelhető tűzifa fejében az országban mindenütt hozzájuthassanak kitisztítandó erdőterületekhez.
• Javasoljuk a személyi jövedelmadóból a közhasznú civil szervezeteknek és az egyházaknak adható 1 százalék 3 százalékra emelését úgy, hogy a második és harmadik százalék kizárólag hajléktalan-ellátásra, roma oktatási integrációs programokra, ösztöndíjakra, hátrányos helyzetű gyermekek szociális ellátására, kollégiumok működési támogatására, valamint egészségügyi fejlesztésekre legyen adható.

5. Rasszizmus, előítéletek elleni küzdelem

A SZEMA támogatja a romák központi közigazgatásban történő elhelyezkedését. De még fontosabbnak tartjuk, hogy az emberek a helyi önkormányzatokban is találkozzanak roma ügyintézőkkel. A rendőrség számára kötelező kvótát javaslunk a romák alkalmazására. Rendkívül fontosnak tartjuk roma származású bemondók, riporterek képzését és alkalmazását a médiában.