"Addig sem halhatnak éhen az emberek!" - Ungár és Bokros egymásnak ugrott - Stop, 2010.02.13.

Szombat délelőtt csapott össze Ungár Klára, a Szema elnökségi tagja és Bokros Lajos, az MDF miniszterelnök-jelöltje a Kossuth Klubban. A felek között leginkább a nyugdíjasokat illetően élesedett ki az ellentét. Bokros szerint a nyugdíjasoknak is fizetniük kéne az egészségügyért, Ungár viszont úgy vélte, rájuk már nem kéne több terhet rakni...

A vita egy óráig tartott, ezalatt öt témáról fejtették ki véleményüket. Beszéltek a nyugdíjról, az egészségügyről, a szociális biztonságról, a roma integrációról, és a munkahelyteremtésről.

Ungár Klára és Bokros Lajos hosszú ideje ismerik egymást, elmondásuk szerint barátként tekintenek a másikra, ennek megfelelően puszival és öleléssel köszöntötték egymást a Kossuth Klubban, ahol pártjaikat képviselve vitáztak egymással választási programjukról.

A vitát Ungár kezdte, aki először azt kérte számon Bokroson, hogy az MDF programja szerint csak annak van méltósága, aki dolgozik. Bokros Lajos viszont úgy vélekedett: ezt csak "nagyon nagy beleérzőképességgel" lehet belemagyarázni programjuk címébe (Munka és méltóság - a szerk.). "Ilyet mi a programunkban nem írtunk. Ezt a leghatározottabb módon vissza kell, hogy utasítsam" - szögezte le, hozzátéve, hogy éppen az ellenkezőjére akartak utalni, nevezetesen arra, hogy a munka nagyobb lehetőséget ad az önbecsülés kialakításához.

Komolyabb vita alakult ki közöttük a szociális kártyát illetően is. Ungár Klára a szociális kártya bevezetésével nem értett egyet, Bokros erre úgy reagált, hogy a Szema is felkarolta a kártyás mérőórát a villanynál (a mérőt fel lehet tölteni pénzzel, mint egy mobilt, amit az önkormányzat is megtehet a lakhatási támogatás terhére - a szerk.), amely ugyanolyan elven működik, mint a szociális kártya. Ungár hangsúlyozta, a két dolog egyáltalán nem ugyanaz.

A roma integrációval kapcsolatos terveikről csupán annyit tudhattunk meg, hogy Ungár Kláráék szerint a problémát először is úgy lehet megoldani, ha abbahagyja az egész ország, hogy a legszegényebbeket - azon belül pedig a cigányokat - teszi felelőssé.

A konkrét intézkedésekről szólva Ungár Klára az óvodaépítést, a szegregáció megszüntetését említette, illetve azt, hogy olyan munkahelyteremtő programokat kell létrehozni, ahol a romákat pozitívan diszkriminálják. "Ahol valódi munkalehetőséget tudnak kapni. Nem közmunkát, nem árokásást" - tette hozzá.

A szociális biztonság

A következő téma a szociális biztonság volt. Bokros a témában azt mondta: valóban szükséges a segély és a támogatás, de nagyon vigyázni kell, hogy ez nem mehet a munkára való ösztönzés rovására. "Nem lehet olyan programot összeállítani, amelyben csak arról beszélünk, hogy hogyan lehet még több támogatást adni embereknek olyan körülmények között, hogy egy szót sem szóltok arról, hogy honnan és miből kell elvenni" - szúrt oda a volt SZDSZ-es politikusnak.

Ungár kifejtette, hogy a szükséges összeget a központi kormányzati közigazgatásból venné el, Bokros szerint viszont ez kivitelezhetetlen, már csak az önkormányzatoktól lehet pénzeket elvonni.

"Az országban nem fognak többen és hatékonyabban dolgozni, ha a segélyekre koncentrálunk" - vélekedett az MDF miniszterelnök-jelöltje, aki az oktatásra helyezné a hangsúlyt. A gyerekeket szerinte egész napos iskolába kellene íratni, ahol megkapják az egyszeri vagy többszöri meleg ételt, valamint a szeretetet és a gondoskodást, amire szükség van ahhoz, hogy ki tudjanak törni hátrányos helyzetükből.

Ungár úgy vélekedett, a minimális szociális biztonságot mindenképp meg kell teremteni, és amíg felnő egy generáció, akit visszaterelnek a munkaerőpiacra, addig sem lehet embereknek éhen halni. Az egész napos iskolára pedig úgy reagált: ő nem szeretne ilyen országban élni.

Nyugdíj

Ungár szerint egyáltalán nem igaz, hogy a gazdagok finanszírozzák a szegények nyugdíját, hiszen mivel a szegények 15 évvel korábban halnak meg, így meg sem érik, hogy ellátást kapjanak.

Míg Bokros Lajos támogatta a svéd modellt, addig Ungár Klára egyáltalán nem tartja megoldásnak a bevezetését, mert azt nem lehet ráhúzni a magyar helyzetre. Ungár szerint előbb Svédországgá kellene válnunk, utána lehetne erről beszélni. Hozzátette: Bokrosból a "társadalmi érzéketlenség kritikus tömege szól", aki erre azt mondta: Ungárt a "gazdasági érzéketlenség és értetlenség kritikus tömege" jellemzi.

"Beszélgethetünk valamiről, ami 40 év múlva lesz aktuális" - tette hozzá Ungár, Bokros pedig erre annyit mondott, valamikor el kell kezdeni a változtatást.

Munkahelyteremtés, egészségügy

A munkahelyteremtéssel kapcsolatban Ungár Klára elmondta, szerinte amit az MDF javasol, vagyis a járulékcsökkentést, az nem elég. Szót emelt az alkalmi munkavállalók mellett is, akiknek az elmúlt időszakban jelentősen megnehezítették a dolgát.

Bokros Lajos a vita során többször is megjegyezte, véleménye szerint Ungár nem olvasta a programjukat, olyanról vitázik, ami nincs benne. Ez a munkahelyteremtésnél is szóba került, Ungár szerint ugyanis 70 százalékos foglalkoztatási rátát szeretne Bokros, aki közölte, hogy ők ezt soha nem mondták, 10 százalékpontos emelkedést tűztek ki célul.

Bokros az egészségügy rendbetételéről szólva hangsúlyozta, a nyugdíjasoknak egy fix összegű tételes egészségügyi hozzájárulást kéne fizetniük, mert ők 40 évi munkával nem szerezték meg örökre az ingyenes egészségbiztosításhoz a jogot.

Ungár ezzel kapcsolatban elmondta, nem érti, miért kell további terheket a nyugdíjasokra tenni, így is ők - és a legszegényebbek - viselték a válság terheit.

Forrás:

Stop, 2010.02.13.
 

Mi a liberalizmus?
Hírlevél
Hirdetés
Hirdetés
SZEMA a Facebookon

Ajánlott Facebook oldalak:
SZEMA
Szavazás

Új adók jönnek- tovább növekednek a lakosság terhei. Ön szerint ez minek "köszönhető"?

PayPal támogatás

Pénznem:
Összeg:

Köszönjük támogatását!


További támogatási lehetőség »


Támogatók
  • B. Gáspár Judit, pszichoanalitikus
  • Bán Zsófia, író
  • Bálint Péter,közgazdász- Marketing hallgató
  • Bánóczi Zoltán, egyetemi hallgató
  • Bárány Tibor, filozófus, kritikus
  • Berki Ottília, alkalmazott
  • Békés Bence, civil aktivista
  • Bikácsy Gergely, kritikus, esszéíró
  • Bodák Zsolt, informatikus
  • Bódis Kriszta, író, dokumentumfilmes
  • Borbély Pálné, nyugdíjas
  • Borlai Kinga, nyugdíjas hangmérnök
  • Breitner Dávid, ember, zsidó, magyar
  • B.Kiss Tamás, közgazda, újságíró, költő
  • Cserny András, joghallgató
  • Csermák Éva, hegedűművész
  • Csomor Béla, informatikus
  • Csonkáné Lakatos Erzsébet, mentálhigiénés munkatárs
  • Csordás Gábor, író, könyvkiadó
  • Csordás Istvánné, nyugdíjas
  • Dalos György, író
  • Dargayné Panyik Márta, tanár
  • Dékei Ági, építész
  • Dés Mihály, irodalmár
  • Dobos József, nyugdíjas, vállalkozó
  • Donáth Ferenc, orvos
  • Emődy Zsolt, filozófus, rendszertervező
  • Dr. Éliás Gyula, gyermekorvos
  • Fabó Kinga, költő, nyelvész, esszéista
  • Faludi Viktória, pszichológus
  • Farkas Tamás, építőmérnök
  • Farkasné Búzás Tünde, gyógypedagógus-logopédus
  • Ferenczi Gábor, filmrendező
  • Ferenczi Gábor, közgazda
  • Finta László, Nyitott Műhely
  • Fodor Ferenc, pr-szakember
  • Forgách András, író
  • Forrai Gábor, filozófus
  • Földes Györgyi, irodalomtörténész
  • Für-Láng Sebi, tanuló
  • Fürjesné Molnár Erzsébet, szociális munkás
  • Fürst Judit dr., adószakértő, és környezetvédelmi szakjogász
  • Gabos Gáborné, nyugdíjas zenetanár
  • Gerényi Katalin, aktivista, ember, meleg
  • Gervai András, kritikus
  • Goldner Ibolya, okl. vegyészmérnök
  • G.Tari Ágnes, tanár
  • Guti Kornél, készségfejlesztő
  • György Péter, esztéta
  • Dr. Győri Ágnes, klinikai szakpszichológus
  • Győri Gábor, tanár
  • Gyurkovits Zsuzsanna, pszichológus
  • Hartl Ilona, könyvtáros
  • Hámori Éva, fazekas
  • Hegedűs Róbert, tanító
  • Hoffmann Andrea, tanár
  • Horváth Károly, gépészmérnök
  • Horváth M. Judit, fotográfus
  • Imrei Júlia, citogenetikai szakasszisztens
  • Jourdan, Beatrix, grafikus, fotográfus
  • Juhászné Kovács Ágnes, nyugdíjas tanár
  • K. Kabai Lóránt, költő, szerkesztő
  • Kalina Yvette, tanár
  • Kálmán C. György, irodalomtörténész
  • Kárpáti Annamária, alkalmazott
  • Kárpáti Péter, író, dramaturg
  • Kepes János, műfordító
  • Kepes Judit, fotográfus
  • Kerényi Sándor, ny. oboaművész, főiskolai docens
  • Kinszki Judit, nyugdíjas tanár
  • Kocsán Éva, belsőépítész, grafikus
  • Kőházyné Nagy Ilona, nyugdíjas
  • Dr. Kristóf Andrea, pszichiáter
  • Krokovay Attila, építőmérnök
  • Lamm Gábor, biológus
  • Lángh Júlia, író
  • László Judit, külgazdász
  • Lovas Nagy Anna, kézművész, író
  • Ludassy Mária, filozófiatörténész
  • Lukács András, pénzügy
  • Major Márton, művelődésszervező
  • Marsovszky Magdolna, antiszemitizmus-, anticiganizmuskutató
  • Marton Gabriella, tanító
  • Márton Eszter, színész
  • Máté András, filozófus
  • Merker Dávid, önkormányzati képviselő (Budapest XIII. kerület)
  • Mezei Bálint, tanuló
  • Mészáros Zsófi, gyógypedagógus, galerista
  • Mészöly Krisztina,építész
  • Mindum Károly, mérnök, környezetvédelmi szakértő
  • Molnár-Lamos Krisztina, kultúratörténész, ápolónő, családanya
  • N. Kovács Tímea, kulturális antropológus
  • Dr. Naetar-Bakcsi Ildikó, szupervízor
  • Dr. Nagy Tibor, pszichoterapeuta
  • Nemes László, raktáros
  • Oláh-István László, író, újságíró
  • Orbán Júlia, mérnök-közgazdász
  • Orosz Attila, nyugdíjas
  • Orosz Krisztina, alkalmazott
  • Panda Ágnes Tünde, információrendszer szervező, szociológus
  • Papp Anikó, nyugdíjas piackutató
  • Pertl Gábor, tanár
  • Pető Balázs, egyéni vállalkozó
  • Pető Tamás, egyetemista
  • Pomázi Petra, középiskolai tanár
  • Ranschburg Jenő, pszichológus
  • Rátkay Kata, jogász
  • Rév Ambrus, biológus
  • Rév András, közgazda
  • S. Novotny Júlia, tanár
  • Salánki Sándor, közgazdász
  • Sára Andrea, építész
  • Schein Gábor, író
  • Semjén András, közgazdász
  • Sélley Titanilla, közgazdász
  • Sinka Károlyné, nyugdíjas
  • Sinka Zsófia, tanár
  • Somogyi Zoltán, zenész
  • Stalter György, fotográfus
  • Steiner Kristóf, újságíró-szerkesztő
  • Surányi András, filmrendező, tanár
  • Szabó Andrea, drámapedagógus
  • Szabó Brigitta, tanuló
  • Szabó Kálmán, IT & Economy Manager
  • Szabó-M. László, képzőművész
  • Szabó Pálma, diák
  • Szabó Péterné, osztályvezető
  • Szécsényi Endre, eszmetörténész
  • Székelyhidi Judith, pszichológus
  • Szekeres László, nyugdíjas mérnök
  • Szeles Edit, alkalmazott
  • Széll György, idegenforgalom
  • Szilágyi Judit, klinikai szakpszichológus, család-és párkonzulens
  • Szlabony Csaba, kereskedő
  • Szomor Éva, gyógypedagógus
  • Szontagh Miklós, mérnök-közgazdász
  • Takáts Andrea, színésznő
  • Tarján Péter, színművész
  • Tordai Péter, kreatívigazgató, kommunikációs szakember
  • Tódor Edit, pszichopedagógus
  • Tóth Attila, informatikus
  • Tóth Istvánné, könyvkereskedő
  • Tóth János, nyugdíjas közgazda, adószakértő
  • Tóth Péter, némettanár
  • Varga Péter, alkalmazott
  • Vaskuti Pál, pszichológus
  • Vári Erzsébet, műfordító, irodalmár
  • Vladár Zsolt, joghallgató
  • Vojnich Erzsébet, festőművész
  • Wagner Tamás, díszlettervező
  • Wessely Anna, művészettörténész, szociológus
  • Dr. Záhonyi Csilla, orvos
  • Zoltán Mária Flóra, festő
  • Zsibrita Ildikó, kommunikációs tanácsadó